Tükör-2014.

Azt hiszem nem árulok el nagy titkot arról, ha azt merem állítani, hogy napjaink női betegsége a perfekcionizmus. Az óriásplakátokról, az újságokból, és a média más egyéb felületein megjelenő tökéletes fehér, csillogó fogsorú, mindig frissen a fodrásztól jött, 34-es konfekcióméretű, szőr, háj és izzadságmentes nők néznek ránk vadítóan és szexin, miközben még tökéletes háztartást és gyerekeket is nevelnek.

Nem is marad más lehetőségünk, mint törekedni a tökéletesre. Akik az edzőteremben Terminátor módjára Jessica Biel-ként, az ágyban ultraszexisen Angelina Jolie-ként, a konyhában Jamie Oliver női alteregójaként spontánkodik, és természetesen a baráti kapcsolatait Carrie Bradshow-ként  ápolja nap-mint nap.
Ezzel egyidejűleg kapcsolata temetését is megszervezi.

Pedig ezzel ellentétben a legtöbb (valódi) férfi számára nincs bosszantóbb annál, ha salit eszünk non-stop, és nem pukizunk, és mindig a tökéletes megjelenésre törekszünk, miközben nem vesszük észre hogyan rohan el mellettünk minden. Napjainkban szexi az izzadt, szőrös férfi, de azt természetesen (!?) elképzelni sem tudnánk, ha nekünk hasonló paraméterekkel kellene esetlegesen elsétálni a boltig. Akkor hogy is van ez?

Van egy jó pár hasonló Barbie-baba elvű ismerős a baráti társaságban, aki el sem tudja képzelni milyen lehet a helyzet, mikor 7 lakat alatt őrzött pukizásai, wc-zései, hangjai és szagai napvilágot látnak, vagy milyen lehet megjelenni a kedves előtt esetleg betegen, smink nélkül, mackóban, vagy netán elindulni az öregedés felé...
Ekkor jön a baj, a perfekcionista mindig szuper woman eltűnik, jön a valódi, meztelen és csupasz én, ami-ha túl késő- nem tetszik a pasinak. És ezért ne is okoljunk mást, csak magunkat.

Félre értés ne essék, senkit nem a büfögve fingásra, vagy a lelakott külsőre, unalomra és szürkeségre kívánok ösztönözni, de kigyógyulni, van eleve bele sem esni ebbe az őrületbe egyetlen lehetőség van: önmagunk maradni és vállalni is ezt. A közösen megélt, átélt személyes ,,minitragédiákon" keresztül tudjuk kapcsolatainkban szorosabbra, meghittebbre és intimebbre fűzni a viszonyt. Elengedhetetlen, hogy megértsük és megértessük magunkkal és az utánunk következő generációval, hogy senki nem ébred reggelente friss lehelettel, belőtt séróval, és az egészséges önképhez hozzá tartozik, hogy bizony ráncokkal öregszünk meg, nem izzadunk Chanelt, és bizony mindenkinek vannak sz*r napjai.